A DAL 2017. Ahogy én látom.


Szombat este megrendezésre került A Dal 2017-es versenyének döntője, ahol a zsűri és a közönség Pápai Jocit hozta ki győztesként. A helyszínen néztem végig a produkciókat és a nagy döntést. Először is... Csupán 3 előadót tudtam értékelni, kiemelni a döntő mezőnyéből. Hiába álltak színpadon tehetséges zenészek, hiába énekeltek néhányan (pl Radics Gigi) világszínvonalúan, a produkciók legjavát halálra untam és bizony még háttérzajnak se nagyon tenném be őket.

Aztán olvasom itt a csodás cikkeket Tóth Gabiról. Hogy nem fogadja el, hogy nem ő nyerte az idei A DALt. Láttam azt a videót, ahol egy próbáról jelentkezett be a döntő másnapján. Valóban nem volt túl vidám, ennek ellenére nem igazán értem ezeket a túlzó, szenzációhajhász, indulatkeltő irományokat (tudom, tudom, kellenek a rákattintások).

Tóth Gabit nem ismerem személyesen. Csak azt látom, kapom belőle, amit mindenki más. Klipeket, koncerteket, különböző műsorokban való szerepléseket. Ott volt például a Sztárban sztár show. Amikor a közönség hosszan megtapsolta, elérzékenyült. Amikor a zsűri megdicsérte, elismerte tehetségét (most mindegy hogy a Sztárban sztárról, vagy A DAlról beszélünk), elérzékenyült. Látszott, hogy nem akar sírni, mert őt ezért is támadni fogják. Támadják, mert látványosan éli meg a jót, amit kap. Most meg azért került ki a porondra, mert másnap merészelt szomorúnak lenni. Hát gratulálok!!!

Ha látnátok engem egy-egy rossz koncert után, vagy amikor nem jön össze egy beigért interjú... Pont ilyen csalódott vagyok. De valószínűleg szomorú egy háziasszony is, amikor nem sikerül jól a családi ebéd egyik fogása... A család próbálja feldobni... Gabi egy kis erőt várt a közönségétől. Fuha. Mekkora probléma!!! Megnyerte a különböző online, külföldi szavazásokat, és némely író szerint bűn volt erre alapozva reménykednie? Erről meg az a véleményem, hogy a döntőben nem egy szakértőnek kikiáltott zsűrinek kellene leszűkíteni a mezőnyt. Meg kellene adni a lehetőséget, hogy a döntő minden versenyzőjére adhassanak le voksokat a nézők. Pont úgy, mint a fentebb már említett szavazásokon... És akkor például engem sem húzott volna fel, hogy egy Kállay Saunders Band még pontot sem kap a döntőben úgy, hogy állítólag örülnek (a zsűriben is) annak, hogy többször szerencsét próbálnak, mert mindig színvonalat visznek bele ebbe a műsorba. Ráadásul idén most voltak a legütősebbek...

Gabitól nagy bátorságra vall, hogy ennyi év után mert stílust váltani. Nem is kicsit. Ez még csak az út eleje, sok erőt, kitartást, sikert kívánok neki hozzá!

És akkor megmutatom nektek, hogy én miként osztottam volna szét a pontjaimat, ha zsűritag lettem volna. Volna, volna, volna...
6 pont. Pápai Joci: Origo

Díjazom az egyediséget, Pápai Joci Origoja pedig már az első pillanattól kezdve kilógott a mezőnyből. A szöveget több módon is értelmezhetjük, a témát jelentheti egy szerelem, a faji megkülönböztetés, de egyéb fájdalmakat is bele érezhetünk. Sokan a rapbetétet támadják, ám ez a merészség remekül áll Jocinak és ennek a dalnak is. Tehetsége nem lehet kérdés, éppen ezért nem mondanám, hogy el tudnám venni tőle a győzelmet. Kiérdemelte már a sikert.


8 pont. Tóth Gabi: Hosszú idők

Tóth Gabi hazánk egyik legfantasztikusabb énekesnője, bármihez is nyúl, magából abszolút a maximumot hozza ki. Annak idején imádtam a Sztárban sztár műsorában is, A DALban pedig ismét megmutatta, hogy egy vérprofi, energikus előadó. Azt érzem, hogy igazán megérkezett ez a lány és most a leghitelesebb, legharmónikusabb pályája során. Itt olvashatjátok interjúmat Gabival


10 pont. Kállay-Saunders Band: 17

Andris a döntőre ismét változtatott ezen a remek KSB szerzeményen, a vokalisták is többet vállaltak, a műsor során most adták elő legjobban, legizgalmasabban ezt a produkciót. Bár többek szerint ez a dal nem olyan erős, mint mondjuk egy Running, számomra akkor is ez a nóta volt az abszolút befutó. Az ANGOL nyelvű szerzemény témájával bárki könnyen azonosulhat, a történet középpontjában ugyanis a tizenévesek világa elevenedik meg a féktelen éjszakákkal, no és persze az első nagyobb szerelemmel megfűszerezve. Iszonyatosan fülbemászó dal, az énekes kivételes tehetség, a KSB igazi színvonallal jön elő mindig, legyen szó a dalszerzésről, szövegről, előadásról. Engem nem érdekel, hogy hányszor indultak a versenyben, az sem, hogy Andris egyszer már képviselte hazánkat, idén őket küldeném Kijevbe.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések