Mindenki. Szerintem.

Lehet, hogy ha nem kap Oscar-díjat, akkor sosem nézem meg ezt a filmet. Nem azért mert unalmas lenne, hanem mert korábban egyszerűen nem hallottam Deák Kristóf rendezéséről.

Pedig kár lett volna kihagyni, hiszen egy végtelenül bájos alkotás, amely fontos dolgokra is felhívja a figyelmet. Bájos, hiszen a két főszereplő kislányra a tehetséges után ezt a szót dobom fel elsőként (Hais Dorottya, Gáspárfalvi Dorka). És bájos a végkifejlet miatt is.

Szerettem a kisfilmet, mert nem egy háborús, véres téma áll a középpontjában, hanem a mindennapjainkra sajnos nagyon is jellemző vonásokra hívja fel a figyelmet. Olyanokra, mint a széthúzás, a hallgatás, a megfélemlítés, amely már egészen kisgyerekként jelen van/lehet életünkben. A rövidfilm műfaji sajátossága, hogy kevés ideje van elmélyedni dolgokban, így nem mehet bele egész komoly világmegfejtésekbe. Legalábbis annyira mélyen biztosan nem, mint mondjuk egy egész estés mozi. Erika néni karaktere sokak számára lehet ismerős az elnyomással. Ö állítja, hogy az élet nem mindig igazságos, ám a két kislány bebizonyítja, hogy néha azért mégiscsak győzhet a jó. De nem csak ők, maga az alkotás is ezt bizonyítja, hiszen az Amerikai Filmművészetek és Filmtudományok Akadémiája idén elismerésben részesítette. Magyarok kaptak díjat. Ráadásul két ilyen kicsi lány. Mi lesz belőlük később? Remélem megtalálják a jó utat és sokat hallunk róluk, látunk tőlük, mert az már most felfoghatatlan, hogy mi minden van mögöttük ennyi évesen...

Emlékszem, amikor Pápai Joci megnyerte A DAL-t, még egy héttel később is savazó posztokkal, mémekkel volt tele a közösségi oldal. Ezt a sikert persze nem ünnepeltük ennyi ideig. Megindultak a különböző fanyalgások, hogy hiába az Oscar, ez a film bizony nem nagy szám. Sokkal szomorúbb az, hogy még mindig a negatív dolgokra szánunk több időt, a jót pedig tojunk igazán megélni. Mi vagyunk az az ország, amelynek ellenség se kell, szépen csendben kinyírjuk egymást. Legalábbis a másik örömét szívesen pusztítjuk el, akár egyetlen egy szóval. Mit számít, hogy mennyit dolgozott a sikerért... Hogy mennyien dolgoztak a sikerért...

Milyen jó lenne, ha egyszer végre győzne a jó (mentalitás) idehaza. Csak ehhez tenni kellene. Minden nap. Mindenkinek.

Niki


Hasonlóan érzel? Köszönöm, ha megosztod a barátaiddal!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések