Érezni jó, de gondolkodni is kell! Élj együtt a világgal!

Vannak zenekarok. Jó gondolatokkal, jó zenével, remek dalokkal, szép történetekkel. Aztán egyre többen hagyják el a hajót, háttéremberek, zenészek, énekesek egyaránt. A hajó váza azonban nem adja meg magát és makacsul hisz ebben az omladozó hajóban. Mit hajóban. A hajó azóta egy kis csónak lett... Hisz benne, nem adja fel és bár már az evezők is darabokra esnek, a csónak megy tovább. Úgy és arra, ahogy/amerre sodorja éppen a víz.

Hinni valamiben... Mekkora szerepe van a hitben a szívnek és az észnek? Jó esetben ügyesen keverednek a hozzávalók, az arányok, de sokszor a szív, az álmok teljesen összeszorítják az ész szerepét. Azonban az érzések természetüknél fogva nem tombolnak sokáig. A pillanat szüli, a perc viszi el őket. Ilyenkor jönnek a gondolatok, amelyek kutatják érzéseink okát. Ha megkérdeznénk egy szerelmest, hogy miért szereti párját, kiakadna. Szentségtörésnek érezné, hogy érzelmi analízist várunk tőle. Mégis mire fel? Azonban hogyha valaki elég bölcs, időnként igen is eszmélkedik. Gondolkodik önmagán. Mit érzek? Miért érzem? Mit szeretnék? Miért szeretném? Biztos, hogy jól is teszem, hogyha ezt vagy azt érzem? Biztos jól teszem, hogy ezt vagy azt csinálom?  (Amúgy igen, én is ültem egy-két ilyen hajóban. Hittem bennük, nem kicsit, de el kellett hagyni őket. Tudtam és éreztem.)

Imádom a zenét. Számomra tényleg nem telik el nap nélküle. Hallgatom reggel kávézás közben, miközben elkészülök a napra. Hallgatom, amikor pihenek, hallgatom, amikor szünetet tartok munka, vagy tanulás közben, hallgatom, amikor lefeküdni készülök. Elhiszem, hogy valakinek valóban, szó szoros értelmében: az élete a zene. 

Azonban van úgy, hogy jobb hagyni, hogy a csónakot elnyelje a víz. Hagyjuk piheni a fadarabokat, hagyjuk pihenni a berozsdásodott vázat, hagyjuk pihenni magunkat és hagyjunk pihenni mindenkit, minden mást. Hagyjuk egy picit pihenni álmainkat, érzéseinket és gondolkodjunk. A világon és magunkon egyaránt.

Mert bizony nagyon gáz egy évről-évre új énekessel, tagokkal előlépő zenekar. Gáz egy munka helyett a celebeskedést választó énekes, előadó. Gáz, ha egy zenekarban a dobos az egyedüli állandó tag. Minden változik, te se maradj mindig ugyanolyan! Változz! Tedd meg magadért! Nincs két egyforma hétfő. De nincs két egyforma péntek este sem! Nézd meg magad belülről! De fontos, hogy ne csak belülről vizsgáld a világod. Néha nézz ki és nézd meg magad külső szemmel is! Inkább te vedd észre a hibáid, ne más! Ne mások röhögjenek rajtad! 

Félreértés ne essék, díjazom, ha valaki egy ennyire kimért világban egyéniség, egyediség tud maradni. Ha valaki küzd az álmaiért! Nagyon erős ember az ilyen! De egy bizonyos szint után igenis alkalmazkodnunk kell a világhoz. Pont annyira kell simulni hozzá, mint ahogy munka közben simulunk a szakmánkhoz, vagy ahogy szórakozás közben simulunk egy társasághoz. ÉLJ EGYÜTT A VILÁGGAL! Te együtt élnél magaddal?

Niki


Hasonlóan érzel? Köszönöm, ha megosztod a barátaiddal!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

IMPRESSZUM

Amikor fotósként gondolnak rám >>> NENE képek