Molnár Tomi, ha ez volt a célod, te nyertél...

Utoljára zenekaros fellépésen február végén jártam. Nem igazán tudom, hogy mikor volt ekkora kihagyásom 2 koncert között, mint idén, hiszen számomra az egyik legnagyobb energia- és ihletforrást ezek az alkalmak jelentik. Így amikor megtudtam, hogy június utolsó péntekén kedvenc szerzőm a Budapest Parkban akusztikol, tudtam, hogy ott kell lennem, és szinte biztos voltam benne, hogy a buli egy pontján lesz egy lélekszakadásom is. Viszont minden rosszban van valami jó, ezúttal nem más, minthogy el tudtam rejtőzni a kamera mögé, amikor ez megtörtént... Valamiért azt képzeltem, hogy az első felcsendülő dallamokat követően fogom elsírni magam, hogy végre élőzenét hallhatok, ám nem így lett. Az utolsó nótánál tört el a mécses, amikor az AFC egyik legnagyobb slágerébe, a Mennyországba kezdett bele Tamás. A közönség hangja gyönyörűen csengett össze, és ebben a pillanatban minden benne volt. Szeretet, kölcsönös tisztelet az előadó és hallgatósága között, és érezhetően némi stressz is felszabadult, amiért picit fellélegezhettünk az elmúlt hetek, hónapok stressze után.

Tamásról továbbra is csak ódákat tudok zengeni, mert a sokadik fellépését követően sem tudok ráunni. A repertoárt most is rafináltan építette fel, vegyítve az AFC és a JETLAG világát, időnként belecsempészve más előadóknak írt dalokkal. Hangja bámulatos, gitárjátéka zseniálisan magával ragadó (apropó, csodaszép az új szerzemény). Persze zenész társait is jó ízléssel válogatja ki, hiszen ezen az estén hegedűn az őstehetség, Farkas Izsák kísérte játékát.

Tomi, ha ez volt a célod, te nyertél!






Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amikor fotósként gondolnak rám >>> NENE képek

VIDEÓ - Illés Krisztina: "Megismertem egy történetet. Nagyon felkavart, beszippantott, magával ragadott"