Olvasói élmény I Ilyen volt az Animal Cannibals könyve

Imádom az önéletrajzi könyveket, mert rengeteget lehet okulni, fejlődni, inspirálódni más sorsokból, életutakból. Azt gondolom, hogy az ebben a műfajban általam eddig olvasott kiadványok közül, a hazai zenei szcéna egyik legeslegjobb írását adta ki Minden változik, a lényeg nem címmel az Animal Cannibals. A könyvek mögött hatalmas munka van, de ahogy azt a kannibáloktól már megszokhattuk, ezt sem kapkodták el trehány mód. Tartalmilag rengeteg mindent tettek bele az írásba, amit évszámok, dátumok mentén logikusan, nagyon-nagyon választékosan, izgalmasan építettek fel.


Nyitásként rögtön kapunk egy kis miliőt (1975-1989) a kannibálok felcseperedéséből, majd egymással való megismerkedésükből. Ezt követően 1990-től egészen az idei esztendőig minden évről mesélnek nekünk, ráadásul pont úgy, ahogy dalaikban: elgondolkodtatóan, ugyanakkor viccesen, remek fordulatokkal.

A srácok zenei munkásságát egyedi fűszerezettségűvé teszi, hogy sokszor olyan apró dolgokról, témákról írnak, amikről más még nem, mégis mindenki számára egytől-egyig ismerősek (például: az iskolatej, az időnként áldásos légkondi, vagy az ittas állapotban meghosszabbodó hazaút). Korszakalkotóak, talpraesettek, merészek, energikusak, hatásosak. Qka MC-ék nem csak az asztalra tettek le valamit, hanem az utcákra is, hiszen Érsekcsanádon sétányt neveztek el róluk. Nem véletlenül.

Te tudtad, hogy:
- a kannibálok adták ki Magyarország első fehér bakelitlemezét?
- Ricsipíékhez fűződött hazánk egyik legváltozatosabb weboldala, amit 1998-ban álmodtak meg?
- a srácok valósították meg az ország első legális magyar rapmixlemezét (RAP JAM ALLSTAR PLAYERS mixtape CD)?
- ők forgatták Magyarország első fényképezőgéppel készített HD videoklipjét, de az első mobillal készült full HD videoklip is az övéké? 

A fiúk ilyen sok tartalmas, dolgos év után sem égtek ki, mert mindig nyitottak voltak az újdonságokra, ez érthető a hiphop stílus és a közönség alakulására, de az utazások, a filmek, egyéb művészetek, kultúrák megismerésének esetében is. A könyvből megtudhattam, hogy miként inspirálódnak, miként töltődnek, hogyan oldják meg nézeteltéréseiket. A könyv hangneme iszonyatosan közvetlen, olyannyira, hogy az olvasás első felében olyan érzésem támadt, mintha újonnan érkező lakótársaim mutatkoznának be, míg a könyv végére egészen jól, mélyen megismertem őket. A témákon, a könnyed, fesztelen stíluson túl köszönhető ez az érzés annak az 1700 fotónak is, amelyek nem a mai tipikusan beállított, szétszerkesztett, műtermi képek világát idézi. Az igazi életképek mellett egykori bizonyítványok, plakátok, belépők, dalszöveg sorokat tartalmazó cetlik jelentik az extrákat.

Cikkről-cikkre megemlítem a srácok kapcsán, hogy saját pályájuk építésén túl folyamatosan rengeteget tettek azért, hogy a hiphop műfaj népszerűbbé válhasson. Lélekemelő volt olvasnom arról, hogy miként született meg a fejükben a különböző tehetségkutatók ötlete, hogyan valósították meg őket, kiknek egyengették a pályájukat. Roppant szimpatikus hozzáállás a részükről az is, hogy soha senkit nem akartak lekorlátozni, egyszerűen csak teret akartak adni a műfaj további alkotóinak, akikre családként tekintenek. A fiúk pályáján túl átfogó képet kapunk tehát a rap műfaj alakulásáról is.

Gondolataim az olvasás során:
- Hatalmas erő új, ki nem taposott útra lépni, mindig nyitottnak lenni.
- Mértékletesség, egyensúly. Nagyon-nagyon fontos, legyen szó bármiről.
- Az idő a legnagyobb kincsünk, amit csak jó dolgokra szabad fordítanunk.
- Az élet azért állít elénk feladatokat, kihívásokat, mert képesek vagyunk megoldani azokat.

Amit a könyvből megtudtam:
- Hogy melyik kannibál szeretett volna gyermekként hotdog-és hamburgerárus lenni.
- Hogy az AC melyik tagja imádja a Mekis sült krumplit fagyival enni.
- Hogy a srácok mikor fertőződtek meg az utazások szeretetével és milyen helyeken jártak, vagy hová szeretnének még eljutni.
- Hogy melyik kannibálnak volt gyerekként a madarakon túl mindenféle állata, többek között egy palotapincsije.
- Hogy miért tartják fontosnak a személyes kontaktokat a közönséggel.
- Hogy miért pont a Kókusz Klub nevet adták a közös cégüknek.
- Hogy mi a fenétől ilyen optimisták.
- Hogy melyik buli volt életük legnagyobb koncertje.
- Hogy melyik MC róluk szóló tetoválása lepte meg őket a legjobban.
- Hogy milyen hatással volt rájuk Kate McKinnon rapje Jimmy Fallon műsorában.
- Hogy miért húzták újra a YouTube csatornájukat tavaly, és nullázták le sok milliós számlálóikat. 

Igazi kaland ez a közel 400 oldalas, A4-es méretű vicces sztorikkal tűzdelt, gördülékeny, sodró tankönyv. Tankönyv bizony, mert sokat lehet okulni a srácoktól, nem csak a zenei pálya kapcsán, hanem úgy általában a nagybetűs életről.


Neked ajánlom:
- Ha kedveled az önéletrajzi könyveket, amelyekből sokat lehet okulni. Pl: Mások hibáiból is tanulsz.
- Ha kedveled a srácokat és szeretnél olyan sztorikat olvasni tőlük, amelyeket még egy riportban, posztban sem mondtak el, írtak le.
- Ha imádod a rap műfaját és szeretnéd jobban megérteni a stílus hazai alakulását.
- Ha te is előadó szeretnél lenni és egyfajta bátorításra, motivációra, betekintésre vágysz.

Idézetek a könyv hangulatából:
„Visszagondolva egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy nincs példaképem. Sőt nem is akarok senkire hasonlítani, mert olyan utakon szeretnék járni, ahol más még nem. De ez egy tizenéves szájából valószínűleg túl nagyképű dumának tűnt volna. Pedig ha ekkor még nem is tudatosan, de ebbe az irányba mentem. Kimondatlanul valami ilyesmi motoszkált bennem legbelül.” (17. oldal)

„A rap olyan, mint egy kirakós játék szavakból. Szerettük játszani és figyelni, hogy a többiek hogyan játsszák ezt a játékot. Örültünk egymás motyójának. Inspirált és arra késztetett minket, hogy jobbat csináljunk. A rapcsapatok egymást építették. Minél többen lettünk, annál sikeresebb lett a műfaj, és ezzel mi is. Egymástól tanultunk és egymást tanítottuk. Nálunk sosem volt irigység. Ha szembejött egy tehetség, akkor annak szívesen adtunk utat, lehetőséget, és talán példát is mutattunk. Jó volt azt hallani más műfajú előadóktól, amikor kicsit irigykedve jegyezték meg, hogy nálatok legalább van összetartás.” (194. oldal)


Értékelés: 6/6
Cím: Minden változik, a lényeg nem
Szerző: Animal Cannibals (Dósa Richárd, Koller László)
Szerkesztő: Gedei Norbert
Kiadó: Kókusz Klub Kft.
Megjelenés: 2021
Oldalak száma: 391

A srácokkal nemrég vágatlanul beszélgettünk könyv kapcsán.
Csekkold le, ők hogyan meséltek a kiadványról!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Olvasói élmény I A múltat, vagy az itt és mostot választjuk? - Ez a kérdés Illés Krisztina Lepketáncának második részében

Olvasói élmény I Végtelenül megkísértett Peller Mariann első könyve