Olvasói élmény I Ilyen volt Cserháti Éva Szabadulószobája

Cserháti Éva műfordító, író munkásságával még csak most ismerkedem, amelynek apropója az Athenaeum kiadó gondozásában, júniusban megjelent Szabadulószoba - A K. É. Z. második esete könyve. A szerző 2016-ban rukkolt elő a Palackposta, 2019-ben pedig a Sellő titka – A. K. É. Z. első esete írásaival. A most megjelent műben Cserháti futószenvedélye mellett visszaköszönnek a Sellő titka szereplői, továbbá alapos kutatómunkájának eredménye (Pest Megyei Levéltár Nagykörősi Fióklevéltárában, az Élet a régi Nagykőrösön Facebook-csoportban), de megannyi interjúja, beszélgetése is olyan személyekkel, akik például dolgoztak a Nagykőrösi Konzervgyárban, vagy az abortuszbizottságok történetét kutatták.

Fenti soraimból talán már sejtheted is, hogy ennek az alkotásnak az egyik színhelyét Nagykőrös jelenti. A sztori középpontjában a magánynyomozónak álló Magyar Vanda áll, aki egy 2016-os és egy 1974-es esemény után nyomoz. 2016-ban egy fiatal, ambiciózus aktivista egy szabadulószobában veszti életetét, egy allergiás reakciót követően, míg anyai nagyanyja a nagykőrösi Nővédelmi Tanácsadóban tett látogatása után tűnt el 1974-ben. A két esetnek lehet, hogy köze van egymáshoz? Érdemes lehet leporolni egy több évtizedes aktát? 

A gördülékeny regény erőssége a már fent említett alapos kutatómunka, amely által nem csak a jelen eseményei, de a múlt is elevenen, hitelesen, élethűen jelenik meg. Családsztori, de mégse, mert a krimi vonal és az emberi vonatkozások miatt sokkal több annál. A szerző okosan, rafináltan, izgalmasan tálalja sztoriját, amelynek főszereplője, Vanda végtelenül szerethető figura. A kortárs krimiíró a feszességet időről-időre oldja egy kis jó ízlésű humorral, valamint régi újságcikkekkel, belső párt-iratokkal. Bár a mű kötődik a Sellő titka alkotáshoz, de önállóan, önmagában is abszolút élvezhető. 

Gondolataim az olvasás során:
 - Nem csak az érettebb generációnak, de számomra is furcsa időnként az a jelenség, hogy manapság az emberek a sajnálatos eseményeket követő részvétet is a közösségi oldalakon várják, nyilvánítják ki a másik felé.
- Attól, hogy valaki pályakezdő, attól még frissessége és lelkessége évtizedes lakatokat törhet fel, úttörő lehet. Pont ezért soha nem szabad lenézni őket. Mindenki elkezdte valahol...
- Időnként egyszerűbb más dolgaival, más múltjával törődni, mint a sajátunkkal.
- Van az úgy, hogy azt hisszük valakit jól ismerünk, aztán kiderül, hogy vannak olyan részei, tulajdonságai, amiket sosem feltéteztünk volna róla.


Neked ajánlom:
- Ha kedveled a könnyedebb krimiket. 
- Ha érdekel, hogy a család iránti, feltétel nélküli elköteleződésnek milyen durva formája is kialakulhat.
- Ha tudsz örülni annak, hogy valaki új útra lép, feszegeti a saját határait.
- Ha szereted a "csak azért is" típusú embereket.
- Ha csíped a jól felépített korrajzokat.
- Ha hasznosnak tartod, hogy az egykori sebeket időről-időre megtisztogatjuk.
- Ha szereted, hogy a titkokra fény derül.
- Ha kedveled az olyan sztorikat, amelyek nem csak 1 főhős körül forognak, hanem érdekes mellékszállakkal is tűzdeltek. 

Idézetek a könyv hangulatából:
„Öregkorunkra Ágival megtanultunk arról beszélgetni, ami összetart minket, és kerülni, ami elválaszt.” (168. oldal) 

„Mert mindenki életében elérkezik egyszer az a perc, amikor a harag és a rettegés szétfeszíti zsilipjeit, és mellé lehetőség adódik ártani a másiknak. A kísértés hatalmas, és mielőtt az áradat megindul, egy töredékmásodperc marad a józan döntésre.” (340. oldal)


Értékelés: 6/4
Cím: Szabadulószoba, A K. É. Z. második esete
Szerző: Cserháti Éva
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Megjelenés: 2021.06.
Oldalak száma: 340

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

VIDEÓ - Illés Krisztina: "Megismertem egy történetet. Nagyon felkavart, beszippantott, magával ragadott"

Olvasói élmény I A múltat, vagy az itt és mostot választjuk? - Ez a kérdés Illés Krisztina Lepketáncának második részében