Olvasói élmény I Ilyen volt a Csavargó Élet

A világbajnok bokszoló, Popovics Tamás Csavargó Élet – Egy különös barátság és egy szenvedélyes szerelem története 2013-ban jelent meg, az Alexandra kiadó gondozásában. Az az év az eddigi legnehezebb volt számomra, így bár akkor is nagy érdeklődéssel, reményekkel olvastam ezt az önfejlesztő kiadványt, most, jó pár esztendővel később sokkal többet adott.

A közel 300 oldalas kötet pontosan azokkal a témákkal foglalkozik, amelyekről magam is sokat gondolkoztam az elmúlt időszakban. Ilyen, hogy mennyire könnyen ismerünk félre embereket jó, rossz értelemben egyaránt. Hogy mikor, miért, hogyan szeretünk igazán jól. Tamás könnyed szellemiséggel, nagyon intelligens hangvételben foglalja keretbe mély gondolatait, érzelmeit, viselkedésmintáit. Tipikusan az a kiadvány, amit apránként érdemes olvasgatni, hogy az ember igazán megeméssze, beépítse magába, rendet tegyen a lelkében. A Csavargó Élet az az írás, amit mindenkinek, kortól, nemtől, egészségügyi-, családi állapottól függetlenül legalább egyszer el kell olvasnia. Bár a címből is kiderül, hogy akad a sztoriban szerelmi szál, számomra sokkal érdekesebb volt az úgynevezett csavargó élettörténete, világlátása. Ha egyetlen hibát kellene megemlítenem, az nem más, minthogy időnként szinte már zavaró volt az alkoholfogyasztás. Nem vagyok szent, társaságban én is szeretek inni, de a sztoriban úgy jön le, mintha főhőseink mindennap alkoholizálnának, eléggé sokkoló…


Gondolataim az olvasás során:
- A látszólagos álarc nagyon becsapós tud lenni, főleg, ha az álarc viselője egy idő után maga sem tudja, hogy ki is ő.
- Egyes szereplőkhöz hasonlóan: a barátságaimban nagyon elkötelezett vagyok, a szerelemben annál gyanakvóbb, hitetlenebb.
- A fizikai fájdalom, mint például egy jó izomláz, időnként segítség lehet, helyre teheti a belső viharokat. Persze csak bizonyos határokon belül.
- Sokszor akarjuk más, mások lelkét ápolni, így a sajátunkra már nem marad elég energiánk.
- Azokat a barátokat, ismerősöket értékelem sokra, akik nem ugyanazt szajkózzák állandóan, hanem új megvilágítást adnak a világra, valódi segítséget, tanítást nyújtva ezzel.
- Mindenből van kiút, „csak” rá kell szánni magunkat.
- Ha valaki a saját értékrendjét akarja a másikra ráruházni, akkor valójában nem becsüli, nem szereti őt igazán.
- Mind a múlt, mind a jövő halott. Nem léteznek itt és most. Felesleges a múltban élnünk, vagy folyamatosan a jövőt kutatnunk.

Neked ajánlom:
- Ha szeretsz egy könyvet ráérősen feldolgozni, szeretnél egyszerűen csak lelassulni.
- Ha mások lelkének ápolása mellett a sajátoddal is törődni szeretnél.
- Ha tudod, hogy a közhelyek időnként sokkal többet adnak a hosszú, kacifántos monológoknál.

Idézetek a könyv hangulatából:
„A türelmetlenség, a harag, az ego szabadjára engedése nem vezet sehova. A türelem, a jó helyzetértékelés, némi intuíció és a másik iránti tisztelet viszont segíthet a jó döntések meghozatalában.” (35. oldal)

„A harmóniát meg kell teremtenünk, egymásnak. De nem a másikért, egyszerűen önmagunkért, mert ha a saját benső világunk rendben van, akkor olyan embereket sodor elénk az élet szele, akik hasonlóképpen éreznek. Ám ha ez nem működik, hagyni kell a fájdalmas búcsúkat, az egymásban keresendő hibákat, az önsajnálatot.” (96. oldal)

Értékelés: 6/5
Szerző: Popovics Tamás
Cím: Csavargó Élet – Egy különös barátság és egy szenvedélyes szerelem története
Kiadó: Alexandra
Megjelenés: 2013.
Oldalak száma: 285

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

KÉPTÁR: KACSINTGATOK, KATTINTGATOK

David Lagercrantz elbeszélésében: Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimovic - Ezt olvastam

Olvasói élmény I Ilyen volt az Alul semmi? Veszélyek és esélyek a Covid idején