Meghallgattam Deego - ASZTB lemezét

ASZTB címmel előrukkolt legújabb kislemezével Deego. A szerzemények szövegét Deego, a zenéket Beatologic jegyzi, a felvételek a győri Bunker Stúdióban készültek, a mix, master teendőket pedig ugyancsak Deego végezte. A nyolc dalos album egy egyszerűen nagyszerű, találó grafikával landolt a YouTube-on, amit Odnoga Tamás hívott életre.

Ez a korong első hallgatásra a bőröm alá kúszott, biztos vagyok benne, hogy sokáig velem marad, rengeteget áradozom majd róla az ismerőseimnek. Imádtam a fülbemászó refréneket, a fejembe beférkőző, tipikus Deegos gondolatokat, amelyekből megannyit látok magam előtt tetoválás, merch termékek formájában (kell, kell, kell!). Imádtam a csodás átmeneteket a dalok között, a hatalmas rímeket, amelyektől időnként bizony rendesen le is szakadt a pofám. Vigyázz, ez a lemez nagyon bólogatós!


ASZTB
Az albumot a címadó dal indítja. Már itt megkapjuk a korong egyik irányát, miszerint Deego harcba száll a fals előadókkal, a kamu emberekkel. Fontos témája még ennek a dalnak a tudatosság, a nyomás, az áttörés, a barátok, a család szeretete, az egy helyben állás.
Kedvenc sorom: „A siker a felszín, mélyre a tehetség ás.”

Bennem maradt
Ez a zene egy újabb harc az eladott rap ellen. Tény, hogy rengeteg az érthetetlen, élhetetlen trash, de amíg ilyen dalok születnek, amíg ilyen előadók alkotnak, mint Deego, addig nem esem kétségbe. Rájuk támaszkodom, beléjük kapaszkodom. Remélem, hogy sosem teszi félre végleg a tollat, a mikrofont. Nincsen minden veszve.
Kedvenc sorom: „Cédé , közös képek, ott vagyok a polcon.”

Mennyi az ár?!
Az egyik legcsípősebb szerzemény az albumon. Ha valaki visszaszól egy embernek, egy rétegnek, hát így érdemes. Mar, harap rendesen. Ha tehetném, a műanyag előadóknak ezt a muzsikát küldeném el, hátha összetalálkoznak a szégyenérzetükkel. Nem olyan rossz az.
Kedvenc sorom: „Megosztod, mert fos, megosztod, mert vicces. Megosztod, mert úgy érzed vicces, ha cinkes.”

Mondták
Sokan küzdünk a gyerekként, fiatal felnőttként, vagy akár az életünk későbbi szakaszában minket ért rágalmakkal. Mások sokszor kéretlen véleményét időnként könnyű lerázni magunkról, máskor meg kíméletlenül velünk maradnak. Ebben a nótában beleláthatunk, hogy Deego mi mindent kapott meg az évek során, valamint, hogy hogyan vélekedik ezekről.
Kedvenc sorom: „Nem magyarázkodom, csak megvédem az enyém.”

Nem retúr
Deego azon előadók közé sorolható, akik a zenélés mellett megtartják civil állásukat. Ettől lesz zenéje mindig új, mégis régi (old school), magas színvonalú, izgalmas, életszagú, önazonos. Vele kapcsolatban mindig azt érzem, hogy ha egyszer a publikálás előtt megmutatná egy szövegét, akkor egyetlen sorába, gondolatába sem tudnék belekötni. Ez a dal számomra elsősorban a saját céljaimat helyezi fókuszba, örülök, hogy mindig akadnak, hiába pipálok ki ezt-azt, újra és újra jönnek a helyükre mások.
Kedvenc sorom: „Csak mentem előre, nem láttam a ködben, mégis lazán kezelem, te vagy totál görcsben.”

Nem látszik tisztán
Ez az anyag számomra tökéletesen leírja azt az életet, amit a 30. születésnapom előtt éltem, valamint ezt a mostanit. Felhívja a figyelmemet a kettő közötti különbségekre. Egyszerre jelenik meg benne az örök bizonytalanság, máskor pedig, hogy csak arra szánunk időt, energiát, amire valóban érdemes. Hogy felesleges apróságokon pánikolnunk, a jó időket, a nagy élményeket aggódással elrontanunk.
Kedvenc sorok: „Te is csak rohansz, pedig ha egyszer végre megállnál, akkor minden elkövetett hibát végre belátnál. Amit leélsz, végül csakis úgy lesz életút, hogy az ember nem lesz közben végleg életunt.”

Szél
A refrén hallgatásakor az volt az érzésem, mintha ez valójában egy ima lenne. Egy ima a fájdalom, a gátak ellen, egy ima a reményért, a megértésért, a jóért.
Kedvenc sor: „Ne stresszelj, nem tesz jót az idegeknek. Nem hiába érzed itthon magad idegennek.” 

Tekerek
Őőőrületesen zseniális szerzemény! A zenekészítés szakzsargonja. A szerzők garantáltan jót mulatnak a dal hallgatása során, hiszen tulajdonképpen egy szerelmi vallomás a zenének, az alkotásnak.
Kedvenc sorok: „A gombokat lenyomom, ne vegyétek zokon, de a csintalan frekvenciákat megfogom.”


Még csak március van, de biztos vagyok benne, hogy ez az EP ott lesz az idei 5 kedvenc albumom között. Nehéz lesz lekörözni, persze örülnék, ha páran bepróbálkoznának. Az ASZTB kislemez elérhető minden digitális oldalon. Segíts neki szárnyalni, megérdemli!


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

KÉPTÁR: KACSINTGATOK, KATTINTGATOK

David Lagercrantz elbeszélésében: Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimovic - Ezt olvastam

Olvasói élmény I Ilyen volt az Alul semmi? Veszélyek és esélyek a Covid idején